A Településfejlesztési Kerekasztal munkája Mátraverebélyen

 

A Habitat for Humanity Magyarország és a

Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

közös projektje az International Visegrad Fund támogatásával

 

A Habitat for Humanity Magyarország célkitűzései

A Habitat for Humanity lakhatási szegénységgel foglalkozó nemzetközi civil szervezet, amely egy igazságos lakáspolitika és az emberhez méltó otthonok megteremtéséért dolgozik. Első szervezetünk 1976-ban jött létre az Amerikai Egyesült Államokban. Mára a Habitat for Humanity az egyik legnagyobb lakhatási szegénységgel foglalkozó világszervezet, mely 80 országban van jelen. A szervezet fennállása óta több mint 800 000 házat épített vagy újított fel, és 4 millió embernek biztosított egyszerű, megfizethető otthont. Munkánkat több millió önkéntes segíti a világon.

A Habitat for Humanity Magyarországon 1996 óta működik. Eddig több mint 2000 család lakhatási gondjain segítettünk: 150 család költözhetett új otthonba, 620 család lakását újítottuk fel, háztartás-gazdálkodási és energiatakarékosságot célzó képzéseinken 1300 család vett részt.

Munkánk során felismertük, hogy a 1,5 millió lakhatási szegénységben élő ember helyzetén egyedül nem tudunk változtatni, ehhez a szegények és kiszolgáltatottak érdekeit is szem előtt tartó lakáspolitikai intézkedések szükségesek. A szakpolitikai döntések megszületését a problémák feltárásával és hatékony megoldások kidolgozásával kívánjuk segíteni. Javaslatainkat a döntéshozók és a közvélemény elé tárjuk, bízva abban, hogy a párbeszéd és a közös gondolkodás eredményeképp mélyreható változások indulnak el a magyarországi lakhatási szakpolitikában.

Célunk az, hogy munkánkkal közvetlenül is támogassuk a szegénységben élőket. HabitatPont programunk keretében néhány kiválasztott térségben olyan terepi programot folytatunk, amely eszközökkel, szaktudással és építőanyaggal segíti a családokat lakhatási nehézségeik megoldásában. Elsőként lakhatást programunkban hajléktalan emberek számára újítunk fel üresen álló szociális bérlakásokat, s a beköltözésük után szociális munkával segítjük őket lakhatásuk megtartásában. Energiahatékonyságot célzó építkezéseinken rászoruló családok házait hőszigeteljük hazai és nemzetközi önkéntes csoportok segítségével.

Az emberhez méltó élet alapvető feltétele az emberhez méltó otthon. Elköteleztük magunkat amellett, hogy Magyarországon az emberek megfelelő otthonban élhessenek. Bízunk benne, hogy évről-évre egyre több eredményről és kevesebb lakhatási szegénységben élő családról számolhatunk be.

 

A romák lakhatás nehézségei Magyarországon

Magyarországon az átlagnépességhez képest a romák lakáshelyzete lényegesen rosszabb mind a lakásminőség, mind a területi elhelyezkedés, mind a lakhatás jogi biztonsága terén. Ez a helyzet az elmúlt évtizedben nem mutatott pozitív változást. A roma lakosság területi szegregációja, a rossz lakásminőség, a jogi biztonság hiánya egyre gyakoribb jelenség. Az ország 3200 településéből több mint 820-ban van egy vagy több szegregátum, így több mint 1600 szegény- és cigánytelep van az országban, ahol kb. 300.000 ember él.

A roma népesség nagy része gazdasági, társadalmi problémákkal sújtott hátrányos helyzetű térségekben él. Az ilyen térségekben a problémák halmozottan vannak jelen, például a magas munkanélküliség, a szegregáció, a rossz minőségű lakhatás és az oktatáshoz való hozzáférés hiánya terén. A Roma Integráció Évtizede Program 2012-es előrehaladási jelentése alapján a roma lakosság területi eloszlása igen nagy egyenlőtlenségeket, területi koncentrációt mutat. Vannak olyan megyék, amelyekben a roma lakosság aránya nem haladja meg a 3 százalékot, más megyékben koncentráltan lakik a roma népesség: majdnem 15%-a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékben él. A roma népesség több mint 60 százaléka él vidéki településeken, nagy arányban hátrányos helyzetű és leszakadó térségekben, gyakran igen rossz lakáskörülmények között.

A roma népesség nagyon magas hányadát érinti a lakóhelyi szegregáció, a nem roma lakosságtól való területi elkülönülés, amely további problémákkal és a lakhatási lehetőségek minőségének romlásával jár. A cigánytelepek kialakulása még inkább ellehetetleníti a mélyszegénységben élők mobilizációs lehetőségeit, növeli az egyenlőtlenségeket, halmozza a hátrányokat.

A 2011-es UNDP roma kutatás óta nem készült újabb átfogó felmérés a roma és nem roma lakosság életkörülményeinek alakulásáról, összehasonlításáról. A kutatás szerint a roma népesség 29%-a lakik nem megfelelő minőségű, romos lakásokban vagy telepi körülmények között, míg a nem roma népesség 8%-a. A roma lakosság 30%-ának nincs hozzáférése megfelelő minőségű, közműves vízellátáshoz, egyharmaduk pedig nem rendelkezik közműves szennyvízelvezetéssel. További problémákat jelent a megfelelő fűtés hiánya, a fával történő fűtés (a roma népesség 81%-át érinti), valamint az otthonok szigetelésének hiánya. A felmérés szerint a roma lakosság körülbelül 50%-a rendelkezik valamilyen közüzemi tartozással, amely leginkább a villany vagy vízszolgáltatás fizetésének hátralékából származik.

A roma lakosság területi koncentrációja a hátrányos helyzetű térségekben, a szegregáció és a nem roma lakosságtól való leszakadás, a mobilizáció és munkalehetőségek hiánya, a lakhatási problémák, a háztartások alacsony komfortja olyan egymást súlyosbító problémák, amelyek nem csak a szegénység arányát és mélységét, de a társadalmi feszültségeket és előítéleteket is növelik.

 

A Habitat for Humanity Magyarország és a Nógrád megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségének közös projektje Mátraverebélyen

A projekt célkitűzései

A Habitat for Humanity az International Visegrad Fund támogatásával 2013 őszén indította el projektjét, melynek célja egy magyarországi pilot program indítása, valamint közép-európai civil szervezetek modellprogramjainak megismerése a roma szegregátumokban élők kiszolgáltatottságának, kirekesztettségének és lakhatási szegénységének csökkentése érdekében.

A magyarországi pilot projekt közvetlen célja egy roma civil szervezet és egy települési önkormányzat együttműködésének fejlesztése, a romák társadalmi befogadásának és lakhatási jogokkal kapcsolatos jogérvényesítésének erősítése, valamint társadalmi szemléletformálás volt. Ennek érdekében egy olyan roma civil szervezetet vontunk be partnerként a projektbe, amelynek valódi tudása és kapacitása van a lakhatási jogok érvényesítésében egy olyan településen, ahol a helyi önkormányzatnak segítségre van szüksége a településen lévő szegregátum problémáinak megoldását illetően, és kész együttműködni a projekt megvalósítóival. Helyi civil partnerünk a projektben a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége (NMCKSzSz) volt, a pilot projekt megvalósításának helyszínéül pedig (több nógrádi település helyzetének elemzését követően) Mátraverebélyt választottuk.

A projektbe ezen túl olyan közép-európai civil szervezeteket vontunk be, amelyek szintén a roma szegregátumok lakhatási nehézségeinek enyhítését, valamint a helyi közösségek és együttműködések erősítését célzó programokat valósítanak meg. Így Csehországból és Szlovákiából a People in Need, Macedóniából a Habitat for Humanity Macedónia, Lengyelországból az Association for Multicultural Society Integration nevű szervezetek a partnereink. A magyarországi pilot projekttel kapcsolatos tapasztalatokat a projektbe bevont országok képviselőinek és az érdeklődőknek 2014. június 18-án egy konferencián mutatjuk be Budapesten. A konferencián macedón, cseh, szlovák és lengyel partnereink is megosztják az általuk megvalósított, roma közösségeket segítő lakhatási programjaikkal kapcsolatos eredményeiket, valamint a példák megismerése lehetőséget teremt a roma közösségeket célzó programokkal kapcsolatos kérdések és válaszok megvitatására. A konferencián bemutatott programokról a Habitat for Humanity Magyarország honlapján találhatók bővebb információk: www.habitat.hu

Következő célunk, hogy újabb helyszíneken is kipróbáljuk a pilot program metodológiáját, majd a tapasztalatok alapján (a partnereink által bemutatott mintaprogramokból tanultakat is beépítve) kidolgozunk egy módszertant, mely lehetővé teszi, hogy Mátraverebélyen elindított programunkból olyan modellprogram váljék, amit más civil szervezetek átvehetnek és alkalmazhatnak.

 

A projekt tevékenységei

Magyarországon ma nagyon nagy szükség van a szegregátumokban élők kiszolgáltatottságának, kirekesztettségének csökkentésére, a párbeszéd és az együttműködés erősítésére, működő közösségek létrehozására. A projekt célja az volt, hogy olyan együttműködési formát hozzon létre a település életének szereplői között, mely módot ad a problémák megbeszélésére, az álláspontok ütköztetésére, külső szakértők révén az ismeretek elmélyítésére, a megoldások megtalálására és a prioritások felállítására. Ezt az együttműködési formát a Településfejlesztési Kerekasztal létrehozásával kívántuk kialakítani. További célunk volt, hogy a Településfejlesztési Kerekasztal hosszú távon is hatással legyen a bevont közösségek életére, oldódjon az adott település egésze és a szegregált településrész közötti konfliktus, és közösen megfogalmazott megoldások szülessenek a problémákra, hiszen a szegregátumokban élők problémái olyan mértékűek és súlyúak, hogy csak élő helyi együttműködés tud megoldást hozni.

Magyarországon az önkormányzatok felelősek a helyi lakáspolitika alakításáért, azonban a források hiánya és a hiányzó központi lakáspolitikai eszközök miatt rosszul működik a helyi lakáspolitika Magyarországon, különösen a szegregátumok felszámolása terén. A telepeken élők helyzetén pusztán lakáspolitikai intézkedésekkel nem lehet segíteni, komplex programokra van szükség, melyek összehangolják a szociális, közösségi, oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi beavatkozásokat. Ezért is fontos, hogy a településeken párbeszéd jöjjön létre az önkormányzat, a szociális intézmények, az egyház, a civil szervezetek, a szakértők és a szegregátumokban élők között.

Mátraverebély 2000 fős Nógrád megyei település, ahol a roma lakosság nagy része szegregátumban él, többségük szociális és lakáshelyzete igen rossz. A problémák azonosítása és a megoldási javaslatok kidolgozása érdekében indítottuk el projektünket a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségével együtt, melynek keretében létrehoztuk a Településfejlesztési Kerekasztalt, és egy kutatást is végeztünk Mátraverebélyen.

A Településfejlesztési Kerekasztal tagjai a roma közösség képviselői, az önkormányzat és a szociális intézményrendszer vezetői, az egyház és a civil szervezetek képviselői, valamint a projekt szakértői és kutatói. A kerekasztal 2013 novembere és 2014 márciusa között hét alkalommal tartott egész napos workshopot. A találkozók segítették a település vezetői, a szegregátum képviselői és a szakemberek közötti információáramlást, a Mátraverebélyen élők helyzetének pontosabb megismerését. Célunk az volt, hogy a workshopokon közösen azonosítsuk be a helyi problémákat és dolgozzunk ki hatékony és fenntartható megoldásokat. Ennek érdekében arra törekedtünk, hogy jobban megismerjük egymás munkáját, majd együtt feltérképezzük a szociális ellátórendszer helyi működésének nehézségeit, és megbeszéljük, hogy hogyan tudnánk jobban kihasználni a meglévő kapacitásokat.

A módszer sikerességének kulcsa, hogy a települések vezetői – főleg a polgármester – aktívan részt vegyenek a kerekasztal találkozóin, elfogadják a közösen kidolgozott javaslatokat, elkötelezetté váljanak végrehajtásuk iránt. Az önkormányzat vezetőinek részvétele a workshopokon lehetőséget teremtett arra is, hogy a lehetséges döntéseket és beavatkozásokat is megvitassuk, és szakmai támogatást nyújtsunk a helyi döntéshozóknak.

A helyi és országos civil szervezetek jelenléte a kerekasztal összejövetelein lehetővé tette új együttműködési formák kialakítását. A kerekasztal üléseire meghívott szakértők révén a csoport eddig nem ismert módszertanokat, jó gyakorlatokat ismerhetett meg, s közösen mérlegelhette azok bevezetését a településen. A projektben résztvevő kutatók a workshopokkal párhuzamosan készítettek interjúkat a településen, így ők is fontos háttérinformációkkal tudták segíteni a kerekasztal munkáját.

 

Összefoglalva aTelepülésfejlesztési Kerekasztal módszerei az alábbiak voltak:

  • a problémák azonosítása, megvitatása, megoldások keresése,
  • a kerekasztal tagjai közötti kommunikáció és bizalom erősítése, együttműködési formák kialakítása,
  • a települési önkormányzat vezetésének bevonása, informálása, szemléletformálása, érzékenyítése a szegregátumban élők problémái iránt,
  • a szegregátum képviselőinek, a helyi roma közösség szószólóinak támogatása, érdekérvényesítő képességük erősítése;
  • a mélyszegénységben élők bevonása a döntések előkészítésébe, a prioritások felállításába,
  • plusz ismeretek biztosítása a kutatást végző szakértői csoport, az egyéb bevont szakértők, a Habitat munkatársai és a facilitátorok révén.

A Településfejlesztési Kerekasztal munkájával párhuzamosan egy kutatást is indítottunk Mátraverebélyen. A kutatást végző szakértői csoport tagjai félig strukturált egyéni, csoportos és fókuszcsoportos interjúkat készítettek, valamint kérdőíveket töltöttek ki a releváns szereplőkkel (helyi lakosok, orvos, pedagógus, helyi önkormányzat munkatársai, civil szervezetek, egyházak, a Településfejlesztési Kerekasztal tagjai, stb.). A kutatás 2013 októberétől 2014 áprilisáig tartott. A kutatás eredményeit egy esettanulmány foglalja össze.

A szakértői csoport az alábbi módokon támogatta a Településfejlesztési Kerekasztal munkáját:

  • egy szociológiai megalapozó kutatásban megvizsgálta az országos, illetve helyi szakpolitikák hatásait, a lakhatási jogok érvényesülését a településen, az alacsony státusú roma lakosság lakhatási helyzetét, a különböző lakáshelyzet javítása szempontjából releváns helyi szakpolitikai intézkedéseket és azok hatásait, valamint a településen élő roma lakosságot érintő legfontosabb problémákat;
  • feltérképezte a helyi érdekcsoportokat, vizsgálta a különböző érdekcsoportok egymással való kapcsolatát és konfliktusait;
  • részt vett a Településfejlesztési Kerekasztal workshopjain, szakmai tanácsadást nyújtott a problémák azonosításához és a kerekasztal javaslatainak kidolgozásához.

 

A Településfejlesztési Kerekasztal főbb javaslatai

A Településfejlesztő Kerekasztal a település problémáinak beazonosítását követően három munkacsoportot hozott létre, melyek a település legfőbb problémaköreire kerestek megoldási javaslatokat (az azonosított problémákat és a javaslatokat összefoglaló táblázatot lásd a mellékletben). A szociális és lakhatási ügyekkel foglakozó munkacsoport megvizsgálta a település rendeleteit, majd javasolta az érvényben lévő szociális rendelet módosítását. A kerekasztal 2014 májusában a polgármester által külön ez alkalomból összehívott ülésen elemezte végig a rendelettervezetet, melyen a kerekasztal tagjainak javaslatai főleg az önkormányzati segélyezés szabályozásának részletkérdéseire, valamint a magánlakás sérthetetlenségére és az emberi méltósághoz való alapjog érvényesülésére vonatkoztak. A megbeszélésen a település polgármesterén és jegyzőjén kívül részt vett a szociális bizottság képviselője és a kisebbségi önkormányzat vezetője is. A döntéshozók a kerekasztal javaslatait többségében elfogadták, s a vitatott pontokban is sikerült konszenzust kialakítani. A rendeletet tervezetet a képviselőtestület elfogadta. A munkacsoport javaslatot tett arra is, hogy az önkormányzat vezesse be a 90%-os állami támogatásban részesülő adósságkezelési rendszert és alkalmazzon adósság kezelő szakembert Mátraverebélyen. Az adósságkezelés kérdésköre a módosított szociális rendeletbe ugyan nem került be, de a település vezetőitől ígéretet kaptunk rá, hogy ezt egy külön rendeletben szabályozni fogják.

Az oktatási munkacsoport tagjai a Mátraverebélyi Általános Iskola problémáival foglalkozott. Az iskolában nagyon nagy gondot jelent, hogy olyan mértékű pedagógushiánnyal küzdenek, hogy a fő tantárgyak oktatásához nem tudnak szaktanárokat biztosítani. Az iskola tanulói jelenleg többségében a szegregátumban élő gyerekek köréből kerülnek ki, a település nem szegregált részein élők főleg a környékbeli településeken taníttatják a gyermekeiket. Nagy problémát jelent a gyermekek korai lemorzsolódása is. A munkacsoport munkáját az általános iskola igazgatónője vezette. A munkacsoport megismerkedett a lehetséges alternatív oktatási módszerekkel, majd a kerekasztal workshopjainak lezárultával, 2014 májusában ellátogatott a Hejőkeresztúri Általános Iskolába, melynek H2O nevű tanítási modellje kiváló módszert nyújt a cigány származású és/vagy szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, szocializációs folyamataik segítésére, valamint a sajókazai Dr. Ámbédkár Gimnázium és Szakképző Iskolába, amely szintén olyan fiatalok számára nyújt minőségi oktatást, akik a legszegényebb körülmények között kénytelenek felnőni. Jelenleg előkészítés alatt áll a H2O módszer bevezetése az általános iskolában, valamint a Dr. Ámbédkár iskola mátraverebélyi tagintézményének megnyitása. A munkacsoport ezen kívül javasolta a kerekasztalnak, hogy az iskola tanárhiányát, ennek következményeit, valamint a probléma országos voltát közös levélben tárjuk az Emberi erőforrások Minisztériuma által működtetett Antiszegregációs Kerekasztal elé. A mátraverebélyi kerekasztal 2014 márciusában elküldött levelét két héten belül tárgyalta az Antiszegregációs Kerekasztal (melynek az emberi erőforrások minisztere, valamint a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is tagja), és a rendszerszintűnek mutatkozó probléma kivizsgálását tűzte ki célul.

A korai fejlesztéssel foglalkozó munkacsoportot az óvoda vezetője irányította. A csoport azt vizsgálta, hogy hogyan segíthető elő, hogy a hátrányos helyzetű 0-5 éves gyermekek a lehető legkorábban megkapják azt a támogatást és fejlesztést, amely segíti képességeik optimális kibontakozását és megalapozza a további sikeres iskolai pályafutásukat. A munkacsoport javasolta egy Biztos Kezdet Gyerekház létrehozását Mátraverebélyen, amely a gyerekek korai fejlesztését segíti elő, hozzájárul a gyermekek helyes szocializációjához, fejlődéséhez, a napi rutin kialakításához, valamint hosszú távú hatása megakadályozhatja a korai iskolai lemorzsolódást, s pozitív hatással van az iskolai teljesítményre. A megyében számos településen működik Biztos Kezdet Gyerekház, ezért a kerekasztal tagjai tapasztalatszerzés céljából 2014 májusában meglátogatták három környékbeli település gyerekházát. A jó példák megerősítették a település vezetését abban, hogy elinduljon a Biztos Kezdet Gyerekház létrehozását támogató, európai uniós forrást felhasználó pályázaton.

 

A projekt eredményeinek fenntarthatósága

Mint a munkacsoportok tevékenységének leírásából is látszik, a kerekasztal a tervezői időszak lezárultával is rendszeresen találkozik, folytatja javaslatainak kidolgozását és megvalósítását, valamint igyekszik partnerségeket kialakítani, s jó gyakorlatokat átvenni a hasonló problémákkal küzdő településektől. A kerekasztal munkája jelentős segítséget nyújtott és nyújt a Mátraverebélyen 2014 elején indult, európai uniós forrásból finanszírozott komplex telepprogram (TÁMOP 5.3.6) megvalósításához is, melyet partnerünk, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége irányít a településen. A Habitat for Humanity Magyarország pedig 2014 nyarától Mátraverebélyen is elindítja a lakhatási szegénységben élőket olcsó építőanyaggal, szerszámokkal és szaktudással segítő HabitatPont nevű programját.

Úgy érezzük, hogy a projekt fő célkitűzését sikerült megvalósítanunk: a Településfejlesztési Kerekasztal munkája segítette a település vezetői, a szegregátum képviselői és a szakemberek közötti információáramlást, a településen élők helyzetének pontosabb megismerését. Reméljük, hogy a kerekasztal munkájának eredményeképp megváltozott a döntéshozók és a mélyszegénységben élőket képviselők személete, munkánk hozzájárulta közös nyelv megteremtéséhez és közös célok kitűzéséhez.

A mátraverebélyi Településfejlesztési Kerekasztal tagjai az utolsó workshopon elhatározták, hogy a továbbiakban is rendszeresen találkoznak, hogy nyomon kövessék javaslataik végrehajtását és megvitassák a település esetleges újabb problémáit. A Településfejlesztési Kerekasztal nem zárt csoport, bővülhet a település életében megjelenő új szereplőkkel, az egyes aktuális kérdésekhez meghívott szakértőkkel. A Településfejlesztési Kerekasztal hosszú távú célkitűzései között szerepel együttműködések generálása más települési önkormányzatokkal, több település összefogását segítő projektek kifejlesztése.

A Habitat for Humanity Magyarország és a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége az International Visegrad Fund által támogatott projekt keretében Mátraverebélyen kipróbált módszert szeretné továbbfejleszteni, más településeken is alkalmazni, majd a tapasztalatok alapján rögzíteni egy olyan komplex módszertant, melyet egy módszertani kézikönyvben szeretnénk mások számára is elérhetővé tenni. A kifejlesztendő modellprogram és a kiadandó módszertani kézikönyv, valamint a program megismertetése érdekében megvalósítani tervezett rendezvények és egyéb kommunikációs eszközök révén a módszertan más civil szervezetek számára is könnyen átvehetővé válik. A település- és közösségfejlesztési technikákat alkalmazó civil szervezeteknek a kifejlesztendő módszertan egyrészt egy új technikát tud adni, másrészt párbeszédet és szorosabb együttműködést tud generálni a szegregátumokban dolgozó civil szervezetek között. A Habitat for Humanity Magyarország nemzetközi beágyazottsága pedig lehetővé teszi, hogy a módszert nemzetközi rendezvényeken is megismertessük az érdeklődőkkel.

 

 

Melléklet: A mátraverebélyi Településfejlesztési Kerekasztal által azonosított főbb problémák, megoldási javaslatok és eddigi eredményeink

 

 

Jelenségek

 

Problémák

 

Javaslatok

 

Eddigi eredmények

Szociális és lakhatási munkacsoport

 

 

 

Elkülönülő település

Romák lakóhelyi szegregációja (50% roma lakosság), 21-es út elválasztó funkciója

TÁMOP 5.3.6 komplex telepprogram, közösségépítés

2014 elején elkezdődött a komplex telepprogram.

Elégtelen lakhatási körülmények (~30%)

Közművek hiánya, rossz életminőség, megfizethetőség, fenntarthatóság problémája

HabitatPont, szerszámkölcsönző, házfelújítások

2014 nyarán indul a HabitatPont program Mátraverebélyen és a Habitat szerszámkölcsönzője Bátonyterenyén

Eladósodás

Magas tartozások, fizetési elmaradások, adósságkezelés hiánya, létbizonytalanság

Adósságkezelés bevezetése, alternatív megoldások, IDA-program, Spór-kassza

Az IDA program mintájára 2014 elején a kerekasztal egyik tagjának vezetésével létrejött a közösségi megtakarítást segítő Spór-kassza program

Nem megfelelő szociális rendelet

Nem tükrözi a település igényeit, vezetés céljait

Új rendelet létrehozása

A rendelet tervezetét megtárgyalta a Településfejlesztési Kerekasztal, javaslataink beépítésre kerültek, a rendelet elfogadásra került.

Közmunkaprogram (~120+60)

Munkalehetőségek hiánya, időszakos, nem fenntartható, motiváltság hiánya

Alternatív foglalkoztatási formák keresése

Szociális szövetkezetben történő együttműködések látszanak körvonalazódni.

Jelenleg folynak a közösségépítés folyamatai.

Tésztagyár lesz a telepen.

Magas munkanélküliség (~20%)

Munkalehetőségek hiánya, alacsony képzettség (oktatási rendszer hiányosságai), alternatív munkalehetőségek hiánya, a közmunkaprogram korlátai, rendszeres munka hiánya

alacsony képzettségi szint emelése

5., 6., 7., 8. osztályos felkészítést, és vizsgalehetőséget nyújt a komplex telep program keretében az NMCKKSZSZ, mint konzorciumi partner, melyre már ráépülhetnek a szakmaszerzés lehetőségei.

Első vizsgák: 2014. június 28.

A tanoda típusú szolgáltatás jelenléte a településen az iskola befejezését támogatja, és ösztönzi a szakmatanulást, valamint a középiskolában való sikeres tanulást.

Felnőttek számára esti gimnáziumi képzés indul 2014 szeptemberétől.

Mobilizációs lehetőségek hiánya

Nincs kiút, kilátástalanság, társadalmi helyzet átörökítése, meghatározott életpályák

 

A szegénység átörökítő tényezőiben történő komplex beavatkozás elindult.

Közösségi programok hiánya

Nincs közösségi élet, nagy az elkülönülés romák és nem romák között, a Kultúrház kihasználatlansága, közösségi tér hiánya

Szükség van népművelőre, kultúrházvezetőre, falugondnokra, nyíljon meg a Cserhaj

2014 áprilisában a komplex telepprogram keretében megnyílt a közösségi célokat szolgáló Cserhaj és a Csillagpont - valamint lehetőséget kínált eddig is a tanoda

Közösség hiánya

Együttműködés hiánya, bizalmatlanság romák, nem romák és az egész település között, kommunikáció hiánya

Konfliktuskezelés, mediáció, közösségépítés, settlement típusú szociális munka

a komplex telepprogram keretében 2 szociális munkás került alkalmazásra

Szolgáltatások központosodása

Minden szolgáltatás a nem roma lakosság által lakott részen van

Ez hosszú távú fejlesztési folyamat, melynek az első lépcsői látszanak még csak.

 

Integráció hiánya

Előítéletek, társadalmi megbélyegzés, kommunikáció hiány, közösségi élet hiánya

Közösségépítő tevékenységek

 

Turisztikai jelenség

Turizmus kihasználatlansága (a szentkúti zarándokhely közelsége), a település vezetése és az egyház közötti együttműködés hiánya a turisztikai potenciál kihasználását illetően

Lehetőségek integratív kihasználása, márkaépítés, kapcsolatháló bővítése, helyi termékeknek piac, vendégház

 

Pályázatok, civil szervezetek, partnerek, együttműködés

A pályázatokat a fejlesztési célhoz igazítani (nem fordítva), fenntartható és hosszú távú eredmények kellenek

Kistérségi településekkel kapcsolatápolás, civil szervezetekkel együttműködés, pályázatírás, önkéntesek toborzása

Habitat, Autonómia, NMCKKSZSZ

Oktatási munkacsoport

 

 

 

Általános iskola

Szegregált általános iskola, HH (142) és HHH (150) gyerekek felülreprezentálva, etnikai alapú elkülönülés (~137 roma diák)

Oktatási Központ kialakítása, kapcsolatépítés, tapasztalatcsere

Hejőkeresztúri modell átvétele, Dr. Ámbédkár Iskola tagintézményének megnyitása Mátraverebélyen

Homogén osztályok

A jobb szociális háttérrel rendelkező gyerekek más településre járnak, etnikai alapú elkülönülés

Színvonal, minőség javítása

 

Szaktanári ellátottság hiánya

Oktatási egyenlőtlenségek, gyermekek oktatáshoz való egyenlő jogának sérülése, megfelelő képzés hiánya, tanárok túlterheltsége

Gyakornokok, friss diplomások nem csak a térségből, kapcsolatépítés, hálózat

A középiskolában tanító tanárok „áttanítása” szeptembertől

Tanárhiány

Kevés tanár, túlterheltség, magas óraszám, kimerültség, alacsony ingerküszöb, konfliktusok

gyakornokok, friss diplomások nem csak a térségből, kapcsolatépítés, hálózat, önkéntesek

Együttműködési Megállapodás  megkötése  a régióban található tanár képző főiskolákkal, egyetemekkel

 

Tanár – diák – szülő konfliktusok

A konfliktusok eszkalációja, kommunikáció hiánya, hatalmi egyenlőtlenségek, erőszak megjelenése

Mediáció, konfliktuskezelés, érzékenyítő programok, szülők bevonása

 

Iskolai lemorzsolódás

Rossz teljesítmény, alacsony végzettség és képzettség, rossz kilátások, munkanélküliség

Tanoda (~60 gyerek), délutáni programok, foglalkozások

Tanoda egész évben, CSILAGGPONT és CSERHAJ nyújtotta lehetőségek

Rendszerszintű problémák, működési diszfunkciók

Pedagógiai asszisztens hiánya (250 diák felett alkalmazható), alacsony létszám, nagy hátrányokkal, oktatási egyenlőtlenségek, esélyegyenlőtlenségek, hátrányok halmozása

KLIK rendszerszintű felülvizsgálata kistérségekben, KIP

A mátraverebélyi kerekasztal levélben jelezte az EMMI által létrehozott Antiszegregációs Kerekasztalnak a helyi és a rendszerszintű problémát; a testület elrendelte annak kivizsgálását

Sikerorientált képzés

Nagy elvárások, önbizalomhiány, lemaradás, nem piacképes tudás

Ösztönző programok, ösztöndíjak az Önkormányzat felől (továbbtanulás támogatása, gyakornoki munka)

 

Korai fejlesztés munkacsoport

 

 

 

Nem óvodás korúak fejlesztésének hiánya

Nagyszámú 0-3 éves gyermek hátrányos helyzetben, kedvezőtlen életkörülmények között, korai lemaradás

Biztos Kezdet Gyerekház létrehozása, Anya Klub (TÁMOP 5.3.6), bölcsőde

Az önkormány beadja a pályázatot Biztos Kezdet Gyerekház létrehozására Mátraverebélyen

Korai fejlesztő szakemberek, helyszín, pályázat

Szakemberek képzése, megfelelő helyszín kialakítása a pályázat során

TÁMOP 5.3.6 ringató képzése, Tanoda melletti épület

Dajkaképzést végzett személyek (2 fő)

Tapasztalatszerzés

Intézmény eddigi hiánya, tapasztalat hiánya, kezdeti nehézségek, érdeklődés felkeltése

Tapasztalatcsere térségi Biztos Kezdet Gyerekházakkal

A kerekasztal májusban 3 Biztos Kezdet Gyerekházat látogatott meg

 

 https://www.youtube.com/watch?v=eV09szSWrh4&list=UUdLxk7XcECWN4s9d4Diq

Angol felirattal: https://www.youtube.com/watch?v=CFRmys4YkhM&list=UUdLxk7XcECWN4s9d4Diq