SVÁJCI HÁZZÁJÁRULÁS - "Egymásnak segítve"

SMCA-2012-0239-S számú program - Egymásnak segítve c.

A projekt megvalósításának kezdete és vége: 2013.04.01. - 2014.06.30.

Támogatási összeg: 24.021.972,-Ft

Összefoglaló a projektről:

Az egymástól tanulás lehetőségének támogatása- az együttműködés erősítése a hátrányos helyzetű közösségben dolgozó civil szervezetek között Nógrád megyében. Jó tapasztalatok megosztása, tapasztalati tudások gyűjtése, és alkalmazása a résztvevő partnerek között. Célcsoportok: alacsony iskolai végzettséggel rendelkező roma és nem roma emberek csoportja, akik tartós munkanélküliségben élnek, valamint azon fiatalok csoportjai, akik nem fejezték be az általános iskolát.

Mindkét településen tervezett lépések: Műhelybeszélgetések - közösségi programok szervezése. Alacsony iskolai végzettségűek számára lehetőség nyújtása az általános iskola befejezésére. Felnőttképzés indítása: gazdaképzés. A helyi közösségekben a mezőgazdasági munkák megkezdése.  Az őstermelővé válás segítése. Kálló településen a közösség tagjainak felkészítése a szociális szövetkezet alakítására. A "Hulladékból tüzelőt" program elsajátítása a bátonyterenyei minta alapján. Adósságrendezési tanácsadás. Szakmai tanácsadás biztosítása a projekt teljes időtartama alatt a kállói és a bátonyterenyei közösség számára. Hospitációs lehetőségek biztosítása a hulladékból tüzelőt program résztvevői számára. Tapasztalat és tudás megosztás- más településekkel.

A projekt közvetlen célcsoportjai:

Kálló településen:10 család + a helyi feladatok ellátását segítő 3 fő + a nem régen alakult szervezet tagsága: 22 fő

Bátonyterenyén: 20 család + a helyi feladatok ellátást segítő 2 fő + a projekt menedzsmentje: 3 fő, a szervezet tagsága: 51 fő

Mindkét településen a családok létszámát  4 fővel számoljuk, így összesen: 120 fő bevonását tervezzük a célcsoport tagjai közül. A szakemberek létszáma: 5 fő + a menedzsment: 3 fő, szervezeti tagok létszáma: 73 fő. Közvetlenül elért emberek száma: 201 fő.
Kálló esetében a lakosság összlétszámához viszonyítva a közvetlenül elért célcsoport % aránya:4,95%, Bátonyterenye esetében a lakosság összlétszámához viszonyítva: 2%. Közvetett célcsoport: mindkét település lakossága, ahol fejlesztések indulnak el. A két település esetében: 15605 fő.  A szakmai műhelyeken résztvevők száma a projekt időtartama alatt 100 fő.

 

A projekt céljainak bemutatása a projekt tervezésének időszakában a pályázatot előkészítők részéről.

Hosszú távú célok:

A projekt megvalósítása egy 16 éve működő, szakmailag erős civil, és egy kezdő szervezet közös munkájával valósuljon meg, amelyik 2012-ben alakult. A két szervezet együttműködésére épüljön a projekt megvalósítása.

  • Célja egyrészt a szakmai, módszertani segítségnyújtás a kezdő civil szervezet számára.
  • Cél, hogy az a későbbiekben aktív segítő munkát tudjon helyben végezni, és képessé váljanak reagálni a helyben jelentkező szükségletekre.
  • Vonódjanak be a projektbe, a helyi munkába.
  • A kállói civil szervezet megerősödésével a helyi együttműködések is  erősödjenek meg.
  • Váljon képessé a helyi közösség, hogy a projekt eredményeire alapozva, széles együttműködésekre építve a további fejlesztések megtörténjenek
  •  Csökkenjen a mélyszegénységben élő családok száma.
  • A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság számára olyan minta program indítása, és bonyolítása, mely elősegíti a leszakadás megállítását, a helyi társadalomban lévő előítéletek csökkentését, a közösségi programok, és a mindenkit érintő fejlesztési programok beindításával.
  • A projekt lehetőséget teremt arra, hogy egy kisváros, és egy községben lévő hasonló projektelemek összehasonlításra kerüljenek.
  • A közös munka során a folyamatos értékelések megtörténjenek.
  • A kialakult együttműködések, az eredmények hasznosítása szélesebb körben is megvitatásra, megbeszélésre kerüljenek.
  • A program továbbfejlesztési lehetőségeinek áttekintése, közös gondolkodás a települések önkormányzataival, a működő intézményekkel, a civil közösséggel a program folytatására a szakmai műhelymunkák keretében megtörténjen.
  • A szakmai, és a helyi közösségben élők közössége megerősödjön.

 

Számszerűsíthető célok a projekt megvalósítása során 

 

  • A két településen 40 fő általános iskolai bizonyítványt szerezzen, és legalább egy osztállyal feljebb lépjen.
  • A két településen 30 fő gazdaképesítést szerezzen.
  • 100 fő kérdőíves felmérésben vegyen részt.
  • Két konyhakert kerüljön kialakításra, ahol a felső tagozatos gyermekek ismeretekhez jutnak a mezőgazdasági munka területén.
  • 30 fő felnőtt  vegyen részt vesz a mezőgazdasági tevékenységekben ( az önkormányzat által biztosított földterületen Kállón, Bátonyterenyén a saját helyi portákon).
  • 20 alkalommal nyitott szakmai műhely kerüljön megszervezésre.

 Összes résztvevő: 100 fő

  • Három alkalommal szakmai tapasztalatátadásra kerüljön sor.
  • Egy hétig 5 fő Kállóról szakmai gyakorlaton vegyen részt a Hulladékból tüzelőt programban Bátonyterenyén.
  • Kerüljön kialakításra Kálló településen egy brikett műhely.
  • Az önkormányzat vállalja el az 5 fő közmunkaprogramban történő foglalkoztatását.
  • Két alkalommal tapasztalatátadásra kerüljön sor, melyet a kállói közösség tagjai szervezzenek meg.
  • A projekt teljes időtartama alatt a folyamatos szakmai támogatás kerüljön megvalósításra az NMCKKSZSZ részéről: 28 alkalommal a kállói szervezet, és a helyi közösség számára.
  • A projekt eredményeinek értékelése a projekt időszaka alatt 4 alkalommal történjen meg
  • Sajtónyilvánosság biztosítása 14 hónapig folyamatosan történjen meg a szervezet honlapján.

 A projekt célcsoportjai

Kálló településen a nem régen alakult szervezet tagsága: 22 fő

  • 10 család + a helyi feladatok ellátását segítő 3 fő
  • Bátonyterenyén: a szervezet tagsága: 51 fő
  • 20 család + a helyi feladatok ellátását segítő 2 fő + a projekt menedzsmentje: 3 fő

Összesen bevonni kívánt célcsoport

  • Mindkét településen a családok létszámát: 4 fővel számoltuk, így összesen: 120 fő bevonását terveztük a célcsoport tagjai közül a szakemberek létszáma: 5 fő + a menedzsment: 3 fő, szervezeti tagok létszáma: 73 fő
  • Közvetlenül elért emberek száma: 201 fő
  • Kálló esetében a lakosság összlétszámához viszonyítva a közvetlenül elért célcsoport %-os aránya: 4,95%
  • Bátonyterenye esetében a lakosság összlétszámához viszonyítva: 2%
  • Közvetett célcsoport: mindkét település lakossága, ahol fejlesztések indulnak el.
  • A két település esetében: 15.605 fő
  • A szakmai műhelyeken résztvevők száma a projekt időtartama alatt 100 fő.

 

A projekt megvalósításának bemutatása:

1. Szerződéskötés, a kapcsolódó feladatok ellátása

2. A két szervezet közötti szakmai megbeszélés, az ütemterv és a feladatok áttekintése, feladatok kiosztása, felelősök és határidők megbeszélésével.

3. A projekt humánerőforrásának felvétele a projekt megvalósításához, munkaszerződések, szolgáltatási szerződések megkötése.

4. Helyzetfelmérés  Kálló településen a családok kiválasztása érdekében. (szempont-rendszer meghatározása)

5. Képzőkkel való megbeszélések, ajánlatok kérése, a gazdaképzés bonyolítójának kiválasztása, szerződéskötés.

6. Általános iskolai képzés beindítása mind a két helyszínen.

7. Iskolai konyhakertek kialakítása Kállón és Bátonyterenyén.

8. Mezőgazdasági munkák megkezdése mind a két településen a kijelölt földterületen, a családi kertekben.

9. Szakmai műhelyek szervezése Kállón a projekt időtartama alatt tíz alkalommal.

             Témák, melyek tervezésre kerültek a projekt során

a)      Hogyan lehet létrehozni szociális szövetkezetet?

  • Mit kell tudni a szövetkezésről?
  • Hogyan lehet csatlakozni a szociális szövetkezethez?

b)      Vállalkozóvá válás lehetőségeinek áttekintése

  • KFT létrehozása
  • Adózási ismeretek
  • Pénzgazdálkodási ismeretek

c)      KIÚT program megismerése,

d)      Családi gazdálkodás- mit is jelent?

e)      Hivatásos nevelőszülői képzésről, a részvétel lehetőségéről tájékoztatás

f)       Ösztöndíj programok gyerekek számára

g)      Közmunka tájékoztató,

h)      Az önkéntes tevékenységről,

  • Önkéntes munka népszerűsítése

i)       Közérdekű munkabüntetések

j)       Adósságkezeléshez tanácsadás

 

10.  Hospitáció Bátonyterenyén: a hulladékból tüzelőt program megismerése, és megtanulása

11. Tanulás időszak ( egy hét Bátonyterenyén)

12. Kállói és a bátonyi helyszínre a beszerzések bonyolítása

13. Vizsgák bonyolítása, bizonyítványok kiosztása

14. Szakmai hospitáció - más pályázóhoz utazás, tapasztalatcsere 3 alkalommal

15. Program ideje alatt a bátonyi szervezet folyamatos szakmai támogatása kállói partnere számára

16. A projekt háromhavonta történő értékelése a célcsoport tagjai, és a projekt vezetése között

17. Folyamatosan a pénzügyi és szakmai beszámolók elkészítése

18. Tapasztalatátadás 2 alkalommal

19. Fenntarthatósági lehetőségek áttekintése, további tervező munka kialakítása, a projekt félidejétől kezdődően folyamatos tárgyalások, egyeztetések biztosításával, hogy a projektidőszak után a projekt folytatásra tudjon kerülni.

20. A nyilvánosság feladatainak folyamatos ellátása

21. Projektzáró megbeszélés a  projekt és szakmai vezetése között.

22. Kapcsolattartás a bonyolító szervezet képviselőivel.

22. Végbeszámolók benyújtása

 

Módszerek a megvalósítás során, melyek tervezésre kerültek.

  • Szerződéskötéshez szükséges anyagok biztosítása
  • A két szervezet közötti szakmai megbeszélés
  • A projekt humánerőforrásának felvétele a projekt megvalósításához, munkaszerződések, szolgáltatási szerződések megkötése, egyénenkénti megbeszélések, munkaköri leírások, munkaegészségügyi vizsgálatok,
  • Helyzetfelmérés (kérdőívezés, értékelések)
  • Képzőkkel való megbeszélések (ajánlatok kérése, kiválasztás folyamata, bírálóbizottság létrehozása)
  • Általános iskolai képzés beindítása mind a két helyszínen (tréning, előadás, kooperatív, és projektmódszer alkalmazása)
  • Iskolai konyhakertek kialakítása Kállón és Bátonyterenyén (előadás, gyakorlati munka megtanítása, egyéni és közösségi munka szervezése)
  • Mezőgazdasági munkák megkezdése mind a két településen a családi nagy kertekben (egyéni és közösségi munka szervezése, bonyolítása)
  • Szakmai műhelyek szervezése Kállón a projekt időtartama alatt tíz alkalommal

(előadások, beszélgetések, tanácsadás)

  • Hospitáció Bátonyterenyén, a hulladékból tüzelőt program megismerése és megtanulása kapcsán ( tapasztalatok megbeszélése, tanácsadás, gyakorlati munkafolyamatok megtekintése, kipróbálása, gyakorlati szintű alkalmazása)
  • Tanulás időszak ( egy hét Bátonyterenyén - gyakorlati munka)
  • A beszerzések bonyolítása (ajánlatok kérése, vásárlások bonyolítása)
  • Vizsgák bonyolítása, bizonyítványok kiosztása (egyéni számonkérés)
  • Szakmai hospitáció - más pályázóhoz utazás, tapasztalatcsere 3 alkalommal (tapasztalatok megbeszélése, gyakorlatban történő átültetések megbeszélése, áttekintése)
  • A Program ideje alatt a bátonyi szervezet folyamatos szakmai támogatása, tanácsadás, megbeszélések esetmegbeszélés, értékélő megbeszélések)
  • A projekt háromhavonta történő értékelése a célcsoport tagjai és a projekt vezetése között (értékelések, megbeszélések)
  • Folyamatosan a pénzügyi és szakmai beszámolók elkészítése
  • Tapasztalatátadás 2 alkalommal ( jó gyakorlatról bemutató, megbeszélések, vélemények összegyűjtése)
  • Fenntarthatósági lehetőségek (pályázatok bemutatása az eredményekhez kapcsolhatóan, információ begyűjtése)
  • A nyilvánosság feladatainak folyamatos ellátása (információgyűjtés, közzététel, információ továbbadás heti egy alkalommal)
  • Projektzáró megbeszélés a projekt és szakmai vezetése között, értékelő kérdőívek kitöltése mind a két településen.
  • Kapcsolattartás a bonyolító szervezet képviselőivel. ( Honlap, email, telefon, személyes)
  • Végbeszámolók benyújtása (szakmai írásos és pénzügyi munka)

 

A projekt sikerei

Elindult egy közös tanulási folyamat - még akkor is, ha számtalan buktatóval kellett szembenéznie a pályázó szervezetnek.

  •  100 család kérdőíves felmérésben vett részt Kálló településen, melynek összegzése kapcsán a további feladatok településszinten történő kezelése is láthatóvá vált. (hiányzó szolgáltatások, adósság kezelés szükségessége,  iskolai étkező kialakítása, jogi tanácsadás szükségessége, kiskerti programok továbbgondolása, az önfenntartó falu modelljének kialakítása- közmunkaprogramban vállalt feladatok áttekintése, gazdaságfejlesztési lehetőségek, kapcsolatok építése a döntéshozók, és a gazdasági élet szereplői között)
  • 40 fő sikeresen egy osztállyal feljebb lépett - a munkaerőpiac szempontjából a képzéseken való részvétel esélyei növekedtek.
  • A hulladékból tüzelőt készíteni, mint közösségi tevékenység jelent meg- hiszen önkénteseket tanított meg a program nagy számban a technológia használatára. Beszerzésre került egy-egy betonkeverő gép, mellyel az anyag összedolgozását, a massza készítését lehet gyorsítani, így a termelékenység növekedhet. A bátonyterenyei minta alapján a kállói emberek betanításra kerültek.
  • A kiskerti programban Kállóban 103 család, Bátonyterenyén 40 család csatlakozott be. A szükségleteik egy része megtermelhetővé vált, gazdagodtak a mezőgazdasági ismeretek terén.
  • Gazdafelkészítőn vett részt a két településről 30 fő.
  • Az önkéntesség kultúrája megjelent Kálló településen, és nem csak az FHT-sok esetében, hanem a DAGASSZ SARAT ( Autonómia Alapítvány , Habitat for Humanity,  és az NMCKKSZSZ közös szervezésében lévő programban, ahol számos településről érkeztek önkéntesek segíteni. Meg kell említeni a GYERMEKNAPI rendezvényt, vagy a szécsényi járásból érkező önkéntesek hospitációs lehetőségeit is.) Ezen a ponton lehet kiemelni a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosított kátránypapír  felrakásának munkálatait, ahol számos  kállói ember vállalta az önkéntes segítő munkát.
  • Mind a két településen tankertet hoztak létre. Bátonyterenyén a Tanoda udvarán, Kálló településen a bérbe vett ingatlan kertjében.
  • Több alkalommal vettek részt szakmai hospitáción.
  • Folyamatosan nyújtottak jogi segítséget, és a hivatalos papírok intézésében közreműködtek. Nem volt programelem, de szükséges volt kiépíteni ennek a rendszerét.
  • Közösségi programok kerültek megrendezésre, mely a közösség tagjai számára a szabadidős lehetőségeket, az információáramlását, a közös tervezés lehetőségét nyújtotta.
  • Szakmai műhelyeken lehetőség adódott egy-egy témához kapcsolódóan megismerni a tématerület legfontosabb kihívásait, a lehetőségeket, és feltárni az együttműködésben rejlő erőforrásokat.
  • Mindkét területen nagy számban kerültek önkéntesek bevonásra a programban, akik egyébként elveszítették volna a foglalkoztatás helyettesítő támogatásra történő jogosultságukat.
  •  Mindkét szervezet tagjai részt vettek a pályázatírói tréningen, melyet az Autonómia Alapítvány szervezett.
  • Mindkét szervezet tagjai részt vettek, és ősztől folytatni fogják a  CROMO Alapítvány civil szervezetfejlesztési programját.
  • A kállói szervezet együttműködést alakított ki egy szociális szövetkezettel, akikkel közös együttműködés keretében betanított kertészképzésen vesz részt a településről 25 fő. A képzés elején a helyet az NMCKKSZSZ biztosította a szövetkezet számára, de ezt követően sikerült egy önálló ingatlanhoz jutniuk, ami a gyakorlati munka helyszíne is egyben.
  • Az önkormányzat egy nagy teljesítményű kazánt biztosított  a közösségi térbe.
  • Erősödött a kállói szervezet munkakultúrája. Sikerült megtanulniuk olyan dogokat, melyek a szervezet további munkájának elengedhetetlen feltételei.
  • Sikerült a kállói szervezet számára is az önkéntes regisztrációs számot megkapni.
  • Sikerült támogatásból megszerezni a kállói szervezetre szánt források önrészét egy német támogatói csoport adományaiból. Közös értékelésre is sor került az adományozókkal május hónapban Kálló településen
  • Sikerült a német kapcsolatokon keresztül egy helyi CARITAS megbízottal jó kapcsolatot kialakítania a kállói szervezetnek.
  • A szécsényi járás településeiről is érkeztek látogatók Kállóba, és Bátonyterenyére is. Így Rimócról, Endrefalváról, Nógrádmegyerből, Magyargécből, Varsányból és Nagylócról érkeztek látogatók, akik a hulladékból tüzelőt projekt, és az önkéntes munkáról érdeklődtek, tanultak, és szereztek tapasztalatokat. A kállóiak már saját maguk fogadták a csoportokat, és számoltak be a munkájukról.
  • A Nyírgyulajiakkal közös együttműködés keretében zajlottak az intenzív közösségi programok - szakmai műhelyek, melynek célja kettős volt: Egyrészt az ottani jó gyakorlatok megismerése, az egymástól történő tanulás, valamint olyan gyakorlati ismeretek megismerése egy másik kis település életéből, ahol hasonló helyzetben élő cigány és szegény emberek élnek, és a mezőgazdasági ismeretek bővülésével lehetőség teremtődött folyamatos gazdálkodásra is. Mivel sok hasonlóságot láttunk a három szervezet között, ez jó alkalom volt a közös gondolkodásra, egymás megismerésére. Őket nagyon érdekelte a hulladékból tüzelőt program, és ebben alakult is további együttműködés az NMCKKSZSZ és Nyírgyulajiak között az ő svájci projektjüket érintően.
  • A kállói szervezet elindult az önálló munkavégzés útján.

Projekt hatása szervezeti szinten:

  • Kapcsolati háló bővült, új ismeretségek alakultak a szakmai munka mentén.
  • A két szervezet minden nehézség ellenére  fenntartotta a jó kapcsolatot .
  • A NMCKKSZSZ segítette a kis szervezet munkáját.

 Kimagasló eredmények:

  • Önkéntesek száma a programban.
  • Az új kapcsolatok kialakítása, az önkéntesek fogadásának regisztrációja Kálló esetében.
  • Az NMCKKSZSZ kapcsolata Kálló település vezetőségével.
  • A Kállói szervezet  "talpra állása"
  • Az új önálló kezdeményezések elindulása

Ezt a tudást kamatoztatva készültek el Kálló települést érintően a következő pályázatok:

  1. Kállói szervezet beregisztrálása az EPER rendszerbe
  2. NEA-KK-14-SZ-1164 pályázati azonosító számú pályázat beküldése EPER rendszerben, Kulturális programok Kállón címmel. Az első önálló pályázat beküldése, melynek célja a szervezet tagjainak fejlesztése a későbbi sikeresebb munkavégzés céljából. A szervezet tagjai számára pályáztunk ECDL vizsgára ill. 2db számítógépre. A pályázat célja, a helyi civil szervezet fejlesztése, a sikeresebb helyi érdekek képviselete céljából, későbbi sikeres pályázatokon való részvétel, elősegítve a későbbi érdekérvényesítés sikerességét és a helyi kapcsolatok fejlesztését a Kálló településen élő romák és nem romák között. A projekt összköltsége 1,5M forint volt, ami tartalmazta a 10fő ECDL vizsgára történő felkészülését és vizsgadíját. A pályázat elutasításra került, miután hiánypótlása került sor.
  3. Önkéntesek befogadásához szükséges regisztráció benyújtása az Emberi Erőforrások Minisztériumához ill. az Önkéntes Központ Alapítványhoz. Cél, hogy a későbbi Norvég Civil pályázatban sikeresen tudjunk kalkulálni az önerő 50%-nak önkéntes munkával történő teljesítéséhez, ill. hogy a Kállói szervezet önmaga legyen képes az önkéntesek fogadására, mivel egy munkaügyi felügyelőségi ellenőrzést követően az NMCKKSZSZ kellemetlen helyzetbe került a helyi konfliktusok következtében.
  4. Norvég Civil Támogatási Alap pályázatának benyújtása megtörtént. A pályázat területe: Környezetvédelem és fenntartható fejlődés, a projekt időszak 12 hónap, várható kezdés 2014. július 15. Ez biztosítaná a Kállói szervezet további működését és aktív jelenlétét a településen. A projekt összköltsége 5.080.000,-Ft, ill. 16.964 EU. A 12 hónapos projekt időszak alatt 2 alkalmazott munkabér és járulék biztosítása, 100-150 önkéntes bevonása történik meg. Továbbá a 12 hónapban megközelítőleg 2 mázsa paprika termés, 5 mázsa paradicsom, 5 mázsa uborka, 2 mázsa bab előállítása történik meg. A projekt minta-projekt kísérlet a pásztói kistérség területén, ahol más szervezetekkel történik meg a tapasztalat csere, így az országos roma - nem roma konfliktus feloldására tett pozitív példa átadása és elterjesztési is biztosítva lesz. A pályázat 2 fordulós. A szervezet tagjai bíznak a továbbjutásban.
  5. Autonómia Alapítvány által kiírt pályázat – beadás megtörtént. EU forrásokkal a romák integrációjáért című programban való részvétel, melyben helyi kezdeményezések támogatására nyújtottunk be pályázatot, melynek célja a településen élő romák integrációját, a roma és nem roma lakosság együttélését segítik elő. A pályázatba több ötletet is kibontottunk, amihez egy koordinátor 18 havi bér és járulékát lehet elnyerni ill. szakmai támogatást a további sikeres projektmegvalósítás céljából.
  6. Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázatán való részvétel a roma kulturális események megvalósításának, kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételének támogatására. A felhívás kódja: ROM-RKT-14, a pályázatok benyújtásának határideje: 2014. március 26.

Megvalósítás időszakának problémái

A pályázó szervezet a pályázatról kapott pozitív visszajelzést követően azonnal értesített együttműködő partner szervezetet Kálló településen . A szerződéskötést egy hosszabb egyeztető megbeszélés előzte meg, ahol az Autonómia Alapítvány képviselőivel történt egy megbeszélés, ahol a  vállalt szakmai feladatok  részletesen áttekintésre kerültek, és részletesen tájékoztatták a nyertes pályázót a szerződéskötéshez szükséges dokumentumokról.

A szerződés megkötését követően azonnali szakmai megbeszélésre került sor a két szervezet vezetősége között.

A kállói szervezet részletes információt kapott a megítélt támogatás összegéről, a szakmai munka elfogadott menetéről és a szervezetek előtt álló közös feladatokról. A Kállói szervezet vezetősége javaslatot tett a foglalkoztatási, és mezőgazdasági mentor személyére, melyet az NMCKKSZSZ vezetősége elfogadott, és a két dolgozóval a munkaszerződés meg is köttetett. Ugyanez történt Bátonyterenye vonatkozásában is, ahol felvételre kerültek a projektben betervezésre került szakmai munkát végző dolgozók. Ezt követően szükségessé vált, hogy Kálló település polgármesterét tájékoztassák a nyertes projektről. A polgármesterrel már a pályázat beadása előtt is történt több alkalommal konzultáció, ahol a pályázat előkészítő munkáiról kapott tájékoztatást, kikérve a véleményét a tervezett beavatkozásokról. Polgármester úr a pályázat beadását megelőzően támogatásáról biztosította mind a két szervezetet, és örült a lehetőségnek, mely a Kállói roma közösségre fókuszálva kívánt segítséget nyújtani. Földterületet is ígért a mezőgazdasági munkákhoz.

A pályázat részletes átbeszélésére a polgármesteri hivatalban került sor, ahol mindkét szervezet képviselői részt vettek, illetve a Roma Polgárjogi Mozgalom Országos vezetője is jelen volt. A polgármester úr is kapott a pályázati anyagból egy Kállót érintő anyagot, mellyel ő is végig követhette a pályázat megvalósulását.

Sikerült az főpályázónak elérnie, hogy a régi művelődési ház oldalsó önálló részét bérletben az önkormányzat biztosítsa a szervezet részére a projekt időtartamára. Az épület birtokbavételét követően azonnal megkezdődött a munka.

Ez azonban még nem látszott a projektidőszak elején - bár az önálló épület kérdése is lassan haladt, és az átmeneti időszakot a kállói iskola melletti épületben töltötték, ahol az alsó szinten állt rendelkezésükre egy nagy helyiség, mely a célnak tökéletesen megfelelt, és ahol minden egyéb szükséges kiszolgáló helyiség is rendelkezésre állt.  Már az odakerülés is nem mindennapi körülmények között zajlott le. Megbeszélték, hogy megkezdik az alapfokú oktatást Kállóban, majd az első tanítási napon, még nem volt helyiség. Az önkormányzat előtt van egy parkos rész, ott telepedtek le a tanulók, és a pedagógusok, és kezdték meg a munkát. Az önkormányzat épületéből hoztak ki asztalokat, és székeket. Mikor megérkezett a polgármester, nagy felzúdulással fogadta a helyi szervezet vezetőségi tagja. Szó-szót követett, és csúnya veszekedésbe torkollott a nap. Ezt az emberek végig nézték. Mind a polgármester, mint a szervezet elnökhelyettese között lezajlott incidens beárnyékolta a további munkát a következő két hónapban. Viszont az oktatási helyiséget már másnap megkapták. Innentől kezdve felgyorsultak az események, és a bérleményben vállat feladatok, melyet az önkormányzat vállalt fel, hogy megvalósít (tisztasági festés, üvegezés, meszelés), és jobb ütemben haladtak.

Sajnos a polgármester úr sok mindent megígért a projekt időszaka alatt, de sok minden ígérete csak ígéret maradt. A pályázó szervezet a jó együttműködés reményében felajánlotta –érzékelve a helyi nehézségeket a közmunkaprogram kapcsán, hogy segít abban az önkormányzatnak, és természetesen az érintett embereknek, hogy azon FHT-sek, akinek nem volt meg a 30 nap jogosultsági ideje (foglalkoztatás helyettesítő támogatás), azt önkéntes munkavégzés keretében foglalkoztatja.

Egyben a szervezet vállalta a közérdekű munkabüntetésre ítéltek helyben történő foglalkoztatását is. Ezzel már a pályázat kezdetén olyan feladatokat is bevállalt, melyek nem kerültek leírásra a pályázati programban, de a helyi körülmények nem tették lehetővé, hogy a kállói szervezettel közösen ne vállalja fel ezeket a feladatokat.

Ez egyben nehézséget is okozott, hiszen a kállói szervezet vezetősége, és a felvett dolgozók nem voltak hozzászokva a rendszeres adminisztrációhoz, és annak pontos vezetéséhez. Az adminisztrációs munka megtanítása, és rendszeressége volt az egyik legnagyobb nehézség a projekt teljes időszaka alatt. Összeállított a bátonyi szervezet egy adminisztrációs csomagot, mely a foglalkoztatási, és mezőgazdasági mentor számára kívánt segítséget nyújtani. Külön felkészítés is történt Bátonyterenyén és Kállóban is nem egy alkalommal, annak érdekében, hogy a tanulás és tudásátadás megtörténjen. Az első tíz hónapban napi szinten voltak jelen Kállóban a bátonyi szervezet projekt megvalósítói.

A hulladékból tüzelőt program előkészületei is zajlottak, készültek a présgépek, folytak a beszerzések. A gépek elkészülte után megkezdődött a munka, a kis műhely kialakítása.

Egy hónapban egyszer a NAKVI-ból a bátonyi szervezet papíradományt kapott, és ennek a fele mindig Kállóban lett lepakolva.  A Kállóban dolgozók, és az önkéntes munkát végzők egy kis fészert is építettek tárolási célra. A papírok szállítása nem volt benne a programban, valamennyien azt gondolták, hogy helyben is beszerezhetővé válik az anyag, illetve sok nagy mezőgazdasági termelő is jelen van a településen, és azt gondolták, hogy majd a fel nem használt hulladékot odaadják a helyi közösség számára.  A bátonyi szervezet vezetősége végiglátogatta a termelőket, volt, aki önmaga is hasznosította a megmaradt mezőgazdasági hulladékot, volt, aki pénzt akart érte kérni, ami abban az időszakban nem volt teljesíthető.

A bátonyi szervezetnél dolgozó „brikettesek „három héten keresztül mindennap kint voltak Kállóban tanítani az embereket a keverési arányra, a szárítás technikájának fontosságára, a forgatásra, és a tárolásra.  Így ez a munkafolyamat is beindult.

Ugyanekkor a kiskertek előkészítői munkálatai is intenzíven zajlottak. A kiskertek műveléséhez szükséges szerszámok beszerzésre kerültek és egyenlő arányban elosztásra kerültek a két szervezet között. A megállapodás értelmében a szerszámokat kölcsönbe lehetett venni, térítésmenetesen, egy fontos dolgot kötöttek ki a megvalósítók, hogy egy füzetbe vezetni kell, ki, mit vitt el, mikor, és meddig kérte kölcsönt. Ha visszahozta rögzítni kellett, hogy a szerszám visszaérkezett.  Ez nem ment egyszerűen Kállóban.  A füzet megvolt, a rendszeresség sajnos nem. Elvitték, aztán nem hozták vissza: sokszor a mentor nem tudta, hogy kinek adta oda, így ez nehezítette a munkát.  Hiszen itt is jelentős többlet feladatot kellett bevállalni, mert a kállói szervezet azt kérte, hogy a kiskerti megmunkálásra jelentkező valamennyi családot vegyék be a programba. Így Kállóról 103 család részesült vetőmag adományban, ásta fel és művelte meg a kiskertjét. Nagy sikere volt ennek a programelemnek. A bátonyterenyei mezőgazdasági mentor is besegített, hogy a nagyszámú résztvevő család lelátogatása megtörténjen.

A nagyarányú támogatás, amit a Kállói terület igényelt az első hónapokban különösen nehéz helyzetet eredményezett a bátonyi szervezetnél. Rá kellett állni arra, hogy állandó segítséget kellett nyújtani, nem telt el úgy nap, hogy ne lett volna történés.

Közben elindultak Kállóban a belső harcok a szervezeten belül. Az egyik mentor ellen állandóan panaszt tettek, el akarták küldetni. Bejött a borsószezon, és akik önkéntesekként vettek részt a programban kérték, hogy hadd menjenek el egy pár napra borsót szedni, mert pénzt tudnának keresni. A bátonyi szervezet vezetője, mint önkéntes szerződést megkötő tudomásul vette ezt a kérést, és azt kérte a helyi dolgozóktól, hogy pontosan írják be, ki mikor kérezkedett el, és azt az időt a későbbiekben ledolgozza, önkéntesként tovább marad, s majd a szerződése módosításra kerül. A mentor adminisztrációs hibái miatt nem lehetett ezt fenntartani, mert az egyiknél írva volt az elkérezkedés, másik embernél nem volt pontosan vezetve, illetve állítólagosan voltak kivételezett emberek.

A kállói szervezet tagjai már csak egymást figyelték, folyamatosan probléma volt mindenből.  A vezetőség mindennap másik embert ajánlott dolgozni, és állandóan, mint a kisgyermekek árulkodtak egymásra. Bármennyi időt töltöttünk is kint, minden kevésnek bizonyult, ha egész nap kint voltunk, akkor az esti órákban keletkezett a konfliktus, és vége hossza nem volt a vádaskodásnak egymás ellen.

Közben bejelentkezett a bátonyi szervezetnél Ilon Mor Izrael nagykövete, aki három házi öntözőberendezést ajánlott fel Kálló számára. Természetesen a kállói  szervezet tagjaival, a helyi polgármesterrel közösen leült a  bátonyi szervezet vezetősége.

Egyeztették a követ és az adományozó cég által elvártakat. Ásott kút legyen az udvarban. Ez volt az a kritérium, aminek meg kellett felelni, ehhez került közösen elfogadásra  még, hogy olyan családok legyenek, akik szépen gondozták a kiskertjüket, illetve nagycsaládosok.

Egy család legyen a telepről, egy a faluból, és  legyen egy, aki nem roma család.

Ebben a megállapodás megszületett. Nevek is elhangzottak, melyben az ott jelenlévők valamennyien egyet értetettek.  Mire a bátonyi szervezet tagjai leértek az apci elágazóig, addigra a mindenki által elfogadásra került döntést megsemmisítették, és újat hoztak.

Az öntözőberendezést az elnök, az elnökhelyettes, és a polgármester úr által ajánlott nagycsaládos kapta. Sem az elnöknél, sem az elnökhelyettesnél nem volt ásott kút. A bátonyi szervezet elnöke így várta Kálló településen a nagykövetet.

A bátonyi szervezet vezetősége érthetetlenül állt a kérdések sorozata előtt. Minden szépen ment a projektben megfogalmazottak alapján.  Az eszközök beszerzésre kerültek, a képzés elindult, a kiskertek, a tankert kialakításra került. Nagysikerű Gyermeknapi programot, sportnapot lehetett rendezni. megkezdődtek a szakmai műhelybeszélgetések a közösségi programok. Megtörtént a 100 kérdőív felvétele.  Látogatás tettek az iskolában, az óvodában, a családsegítővel felvették a kapcsolatot, találkoztak a helyi körzeti megbízottal. Kint voltak a pártfogó felügyelők, és a közérdekű munkabüntetésesek is elkezdtek dolgozni, önkéntesek vannak a szervezetnél, a iskolai képzés zajlik, a vizsgák folyamatosan történnek, érkezik a papír, a bútoradomány, a ruhanemű, mi hát a baj? Miért kell egymásnak menni? Miért kell a másik háta mögött állandóan piszkálódni, esténként is letelefonálni?

A bátonyiak nem voltak felkészülve erre az ellenségeskedésre egymás között. Ráadásul családi kapcsolatokat is érintett a konfliktus.  A főpályázó elhatározta, hogy nem hagyja ezt ebben a formában tovább menni. Egy késő esti órában a kállói szervezet tagjai, és a bátonyi szervezet elnöke, elnökhelyettese, és a szakmai vezető leültek a kállóiakkal. Aznap este a roma közösség tagjai két részre szakadtak. Egyik rész a foglalkoztatási mentor családjának adott igazat, a másik rész, a kállói szervezet tagjai pedig árulással vádolták a mentort, mert állítólagosan a helyi CKÖ vezetőjét a szervezet minden lépéséről tájékoztatja. Egymás ellen felálltak és kibékíthetetlennek tűnt az ellentét.

Egy hiba aztán pontot tett a hosszú folyamat végére. Szintén az adminisztrációval volt összefüggésbe. Ennek kapcsán az bátonyi elnökhelyettes a szakmai vezetővel, a polgármesterrel, a közunkával megbízott köztisztviselővel egy egész napon keresztül vizsgálódott a jelenlét ívekben.

Ezen a napon újabb konfliktus alakult ki a kállói elnökhelyettes, és a szakmai vezető között. Előző héten megbeszélésre került, hogy minden szervezetből egy fő lesz jelen a vizsgálaton. Ők elhoztak magukkal egy volt ügyészt, aki feljelentéssel fenyegetőzött a foglalkoztatási mentor ellen, és kemény vádakkal illette meg.

A nap folyamán véletlenszerűen választottuk ki a meghallgatni kívánt személyeket. Akik beszámoltak arról, hogy kivel dolgoztak együtt egy csoportban, milyen munkát végeztek, mennyi időt töltöttek ott, és mikor írták alá a jelenlét ívet.

Kisebb szabálytalanságot állapítottak meg, de szándékosságot nem. Mivel a mentornak, mentoroknak már volt figyelmeztetése az adminisztrációs pontatlanságok miatt- így közös megegyezéssel megvált tőlük a főpályázó. A kállói szervezet kérésére az elnök, és az elnök helyettes felesége került alkalmazásra. A kedélyek lenyugodni látszottak. A segítség azonban ugyanúgy kellett. Az önállóság nem lett nagyobb, de az írásos munka pontosabbá vált. Folyamatosan fogadták az önkénteseket. Majd egy napon a munkavédelmi felügyelőség névtelen bejelentésre ellenőrzést tartott a munkaterületen. A névtelen kállói bejelentő arra hivatkozott, hogy az önkéntesek hidegben dolgoznak. Ez természetesen nem volt igaz, hiszen fűtöttek, és minden nap meleg tea, kávé is rendelkezésre állt. Mivel nem lett elég a brikett, amit előállítottak, az NMCKKSZSZ adományból lignitet biztosított a fűtéshez, melynek a szállításáról is gondoskodott.  Erről a felügyelőség emberei a helyszínen több alkalommal is meggyőződtek. A bátonyi szervezethez is lementek, ahol mindent ellenőriztek: Munka és önkéntes szerződések, munkavédelmi oktatási napló, munkaköri leírások, munkaegészségügyi orvosi vizsgálatok papírjai, amit rendben is találtak.

Nem volt azonban kockázatelemzés, és munka és tűzvédelmi szabályzata, amit meg kellett csináltatni, így ez 90.000,-Ft-os költséget jelentett a bátonyi szervezet számára.  A kállóiak tudták, hogy ki volt a bejelentő. Állítólagosan személyes konfliktusban volt a kállói szervezet elnökével, mert nem lett megválasztva valamilyen pozícióra a választások előtt.

Ez volt az a helyzet, ami végleg kiütötte a biztosítékot. Az a döntés született, hogy nem fogad a bátonyi szervezet több önkéntest, és közérdekű munkabüntetésben résztvevőt Kálló településről. A vezetőség részéről volt egy elégedetlenség a kállói szervezet tagjai felé.

Közben újra elindultak a mezőgazdasági munkák, és felvetődött a kérdés Kálló részéről, hogy hol vannak a vetőmagok? Mikor fogják őket megkapni?

Sokszor át lett beszélve, hogy a 103 vetőmagcsomag kiosztásával Kállóban, és a 40 csomag bátonyi szétosztással elfogyott a vetőmagra szánt keret. A bátonyi vezetőség azonban ígéretet tett arra, hogy megpróbál adományt szerezni, és azt igazságosan szét fogják osztani a két szervezet között. Így is történt. Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség 100 csomag vetőmagot biztosított, melyet egyenlő arányban szétosztottak: Pestről kellett elhoznia a magokat. Majd egy héttel később egy újabb látogatásnál kiderül, hogy ők is szereztek vetőmagot, de ők csak a saját településükön osztották szét, Bátonyra nem gondoltak.

Összefoglalás

  • A települési önkormányzatok, a cigány kisebbségi önkormányzatok, a helyi- és országos civil szervezetek, helyi- és megyei intézmények, egyének, munkaügyi központ aktív közreműködésére épített a projekt.
  • A közös siker hatására a helyi közösségek önállóan is pályázhatnak a továbbiakban egy-egy programelem megvalósítására.
  • A program további folytatásához a szövetség és partnerei figyelmemmel kísérik a pályázatokat, valamint a kormányzat által e célra biztosított pályázati lehetőségeket.
  • A szervezet a Új Magyarország Fejlesztési Tervében a Széchenyi Terv Operatív Programjaihoz kötődő pályázati lehetőségeket figyelemmel fogja kísérni, melyről tájékoztatni fogja az érintett településeket, és a tapasztalatátadásban részt vetteket is.
  • Külön figyelmet fordít helyi erőforrások összegzésére (értékteremtő közmunka, szociális szövetkezet, őstermelő, esetleg KFt létrehozására, ) megerősítésére, mellyel a projekt oktatási, foglakoztatási elemét a további munka során is hasznosítani tudja.
  • A projekt végrehajtását követően az NMCKKSZSZ szervezeti háttere rendelkezésre áll. A szervezet 18 éve működik, közösségi házzal rendelkezik.
  • A kállói szervezet esetében a projekt hatására a szükséges szakmai háttér megteremtődik, így a későbbiekben egyedül is képesek lesznek egy kisebb pályázat lebonyolítására, de szervezetünk a mostani pályázat eredményeit, a hasznosulását figyelembe véve a vezetőséggel dönt majd a további együttműködések keretéről.

Fenntartható fejlődés:

  • A társadalmi összetartozás erősítésére olyan programot valósítottak meg, amely a helyben élő személyek, családok és közösségek összefogására és közös cselekvésére épült, amely elutasított mindenfajta kirekesztést és megkülönböztetést.
  • Az együttműködésre épít: A programot a helyi közösségek igényei, értékei és érdekei alapján, a településen élő kisebbségi és többségi állampolgárainak partneri együttműködésével, továbbá a település vezetésének és szakértőinek szoros együtt munkálkodásával valósították meg.
  • Ez az együttműködés az  alapja a hosszútávra tervezett közös munkának, melyet a kölcsönös bizalom és tisztelet irányít.
  • Komoly tényfeltáró-elemző munka előzte meg a tervezést, hatástanulmány a kivitelezést.
  • A megvalósítást értékelés és utókövetés zárta.

  Az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés:

  • Az esélyteremtő programban bárki részt vehetett, aki a közös elveket és célokat elfogadta
  • Előnyt élvezhettek a több segítségre szorulók, mivel hátrányaik súlyosabbak voltak.

A komplexitás: a modellprogram a szegénység mechanizmusait támadó, a válság valamennyi területére kiható komplex terv.

  • Javult a szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés esélye.

A Jó kormányzás elvének érvényesülése

  • A legszélesebb körben igyekeztek felmérni a szükségleteket, a szándékokat, az erőforrásokat, hogy a modell-program minden elemében visszatükrözze az integráció iránt elkötelezettek akaratát.

Nyilvánosság

  • A programmal kapcsolatos valamennyi lényeges információt, annak tapasztalatait, eredményeit, nyilvánosságra hozták a szervezet honlapján. A szervezet honlapjának címe: www.nmckkszsz.hu
  • Használták a nyilvánosság megteremtéséhez a helyi önkormányzati ülések adta keretet, a szórólapokat, a helyi személyes megkereséseket, a szakmai műhelyeket, az értékelés dokumentációját.
  • A pályázat összefoglalóját közzéteszik  a szervezet honlapján, melyben a szakmai, és a pénzügyi keretek is nyilvánosságra kerülnek.
  • A döntésekbe a fő pályázó és a partner szervezet közösen vett részt.
  • Közös pályázat-megvalósítói team alakult. Havi egy alkalommal beszélték  meg az eltelt és a következő időszak feladatait, erről emlékeztető készült, és ezt minden résztvevő megkapta.
  • Az emlékeztető tartalmazta a pályázat ütemtervében foglalt feladatok végrehajtásának, és pénzügyi keretének elemeit is.
  • A jó kormányzás elvének megfelelve az egyenrangú partnerség elvét követték. 

 

 

FÉNYKÉPEK

JELENLÉTI ÍV -KÁLLÓ, 2013.07.05.

JELENLÉTI ÍV -KÁLLÓ, 2013.07.08.